A középosztály szigete
 
Az Oktatáskutató Intézet szociológiai kutatásokat végzett az elmúlt évek Sziget-rendezvényein. Az eredmények igen érdekes képet tárnak elénk az ott megtalálható fiatalokról, az időközben végbement változásokról. A Terasz Gábor Kálmánnal, a kutatások vezetőjével készített interjút.
Mióta készítetek kutatásokat a Szigeten?

1997 óta. Ez egy több lépcsőben kialakított kutatás, az első lépésben interjúkat és megfigyeléseket készítettünk, ez volt 1997-98-ban. 1999-ben kezdett átalakulni egy survey-jellegű (kérdőíves) vizsgálattá, ahol nem csak kérdőíves vizsgálatot, hanem interjúkat is készítettünk, illetve végeztünk megfigyeléseket is. A sziget-kutatás ötletét a szegedi egyetemi hallgatók vetették fel. Az ötletet az adta, hogy úgy látszott, a fiataloknál megfigyelhető egy korszakváltás, és ennek a váltásnak egy nagyon jól vizsgálható terepe maga a rendezvény, ahol több százezer fiatal megfordul. Az 1997-es kezdés két szempontból volt szerencsés: egyrészt a Sziget pont ebben az időszakban ment keresztül egy jelentős átalakuláson, aminek az a lényege, hogy 1993-tól kezdve a Sziget Fesztivál elsősorban a főiskolákon, egyetemeken tanuló fiatal rétegre koncentrálódott, akik közel álltak az alternatív- és underground kultúrához. A piaci rendszer és a demokratikus váltás egy lökést is adott ennek, amit nagyon jól felismert a Sziget szervezősége, és követte ezt a vonulatot. A Sziget második hajtóereje azonban éppen a piaci viszonyok, a szabadidő ipar kiépítésének a rendszere, ami feltételezte a szponzorok egyre fokozottabb szerepét, ez pedig már 1997-ben szemmel láthatóvá vált. Azáltal, hogy a fogyasztói kultúra és a szabadidőipar a rendezvény részévé vált, jelentősen átrendeződött a Sziget. 1999-ben megfigyelhető volt, hogy korösszetétel szempontjából az a Sziget, ami egy szűkebb egyetemista, főiskolás, végzős gimnazista korosztályt, tanuló korcsoportot ölelt fel (életkorban 17-22 éves korig), most egy teljes korcsoportot kezd felölelni a 15 éves fiataltól egészen a 29 éves fiatalig. Azt vettük észre, hogy az "ifjúsági korosztály" jelenik meg a rendezvényen. Ugyanez a kiegyenlítődési folyamat figyelhető meg a nemek közötti kiegyenlítődésnél, tehát az erre a korosztályra jellemző nemek közötti arány lesz jellemző. Ugyanakkor ezzel a változással együtt rengeteg olyan jellemzője van a fesztiválnak, ami eltér a 15-29 éves fiatalok korosztályától. Ezek közül lényeges, hogy iskolázottabbak, vagy magasabb iskolákba járnak, meghatározó a főiskolán és az egyetemen való tanulás, szemben a 15-29 éves korosztály alapvető sajátosságaival. Fontos, hogy ezek a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek olyan javakkal, mint például a számítógép, mobiltelefon, Internethasználat, tehát ez a korosztály az információs társadalom egyik jelentős képviselője. Végül, de nem utolsó sorban felülreprezentált ez a fiatalság általában a világra való nyitottságban, ami összefügg az iskolai szinttel. Ez a különbözőség mellett számos más olyan tanulságot le lehet vonni a Szigetről, ami kulturálisan és más szempontból is váltásokat jelent. A kulturális váltás egyik szembetűnő jegye, hogy amíg korábban az alternatív kultúra, és a fogyasztói kultúra, fogyasztói javak között mély szakadék volt, addig ma már a Szigeten ez a kettő együtt jelenik meg, tehát egyszerre jelenik meg a kulturális aktivitás, és a fogyasztói világ. Ilyen értelemben a Sziget megmaradt az alternatív-, és magas kultúra hordozója, de a másik oldalon ezek a fiatalok élvezik a fogyasztói javakkal való rendelkezést is. Ez egy nagyon komoly váltás. A fesztivál közönsége különbözik a magyar fiatalok egészétől, az itt lévő fiatalokat inkább jellemzi a kulturális aktivitás (színjátszás, zene, érdeklődés általában a kultúra iránt), ahogy jellemzi a fogyasztással együtt megjelenő nagyobb civil aktivitás is. A civil szerveződési tagságuk magasabb, mint az átlag fiataloké.
A fogyasztási státusszal automatikusan együtt járna a civil kezdeményezésekben való részvétel?

Két dologról beszélhetünk: az egyik, hogy a Szigeten lévőknél a fogyasztási státusz magasabb, tehát jobban el vannak látva fogyasztási javakkal, és erre azt mondanám, hogy egy olyan típusú életforma jelenik meg ezzel együtt, ami magába foglalja a kulturális aktivitást, a kísérletező kedvet, és a civil szerveződéssel is együtt jár. Igazolódik tehát az állítás, miszerint valakinek burzsoának kell lennie ahhoz, hogy citoyen legyen, vagyis az anyagi javakkal való jobb ellátottság növeli a civil szerveződési hajlandóságot is.

Beszéltél egy átmenetről, amit összefüggésbe hoztál a Szigeten található társasággal.

Az egyik átmenet az ifjúsági korszakváltás, ami átrendeződés is. Korábban a fiataloknak a mintaadó-, vagy elit csoportja elég könnyedén körülrajzolható volt azzal, hogy magas kulturális származási háttérrel rendelkezett. Ma már a kulturális pozíció összekapcsolódik egy anyagi státusszal, ilyen értelemben a kettő együttesen érvényesül. Van egy olyan átalakulás a fiatalok életében, ami az élettervezés, az életesemények megváltozása terén érhető tetten, nevezetesen az a folyamat, hogy egyre később fejezik be az iskolát, egyre később állnak állandó jellegű munkába és később alakítanak családot. Ugyanakkor az ifjúsági életszakasz kitolódásával, összekapcsolódik az ellentmondás, hogy korábban önállósulnak a fiatalok. A Sziget 1993-as közönségét (a sziget látogatók önreprodukciója igen nagy, vagyis a korábbi látogatók újra megjelennek) az jellemezte, hogy magas kulturális háttérrel rendelkeztek (származás szempontjából is), az alternatív kultúrához tartoztak elsősorban, viszont az is jellemzőjük volt, hogy nagyon korán önállósodtak. Ez a fiataloknak egy szűk csoportjára volt jellemző. Ma ez a többség jellemzőjévé vált abban az értelemben, hogy korán önállósodnak és kitolódik az ifjúsági életszakasz. Így most már nem egy elitcsoport, hanem egy szélesebb, középosztályt megtestesítő társaság jelenléte jellemző a Sziget fesztiválra. Ilyen értelemben a Sziget ezt a váltást nagyon jól kifejezi. Tehát van egy mintaadó szerepe a Sziget fesztiválnak, amihez egyre szélesebb réteg zárkózik fel. Azt is lehet látni, hogy az egyenes vonalú, tudatos pályaépítés korábbi időszakához képest egy próbálkozó, kísérletező pályaépítés alakul ki, amivel együtt jár a tolerancia, a másság elfogadása is. Tehát a Sziget által közvetített mintára jellemző a világra való nyitottság, a kísérletező, próbálkozó, és a másságot elfogadó életforma. -
-
Komenczi Bálint
 Értékelje a cikket: tetszett nem tetszett
Küldje el a cikket ismerősének!
feladó neve:  
feladó e-mail címe:  
címzett neve:  
címzett e-mail címe:  
Hozzászólás a fórumban:
Belépés
Név:  Jelszó: 
 
Születésnapi levél - Básti Julinak
A magyar színházi szakma utazó nagykövete, immár a Nemzeti Színház tagjaként ünnepli születésnapját.
(Kadelka Lászlótól)
Születésnapi levél - Agárdy Gábornak
...maradj meg a következő évtizedre is zseniális szólistának!
(Szinetár Miklóstól)
(M)ESE könyv
A történet 1989-ben, kezdődik, a csodavárások időszakában. Pécelen, egy 13 ezer lélekszámú kisvárosban 20 lelkes ember elhatározta, hogy felkarolja a betegeket, elesetteket. Megszületett az Egymást Segítő Egyesület gondolata. Az ötletet tett követte.
A középosztály szigete
Az Oktatáskutató Intézet szociológiai kutatásokat végzett az elmúlt évek Sziget-rendezvényein. Az eredmények igen érdekes képet tárnak elénk az ott megtalálható fiatalokról, az időközben végbement változásokról. A Terasz Gábor Kálmánnal, a kutatások vezetőjével készített interjút.
Legalizációs törekvések
A nemrégiben alakult Kendermag Egyesület a kannabisz-származékokkal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását szeretné elérni. A Terasz Juhász Péterrel, az egyik alapító taggal készített interjút.
Születésnapi levél - Vass Évának
Mosolyogsz? Na végre! Mosolyogj! Olyan Évásan. Vass Évásan.
(Felvidéki Judittól)
Születésnapi levél - Simon Istvánnak
"Te vagy a cetliző, mindent aprólékosan lelkiismeretesen leíró, dokumentáló."
(Balikó Tamástól)
| Médiaajánlat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu
© Terasz.hu Kft. 2001. Terasz ® minden jog fenntartva!