Gyors halál lehet a sorsa
a Holt-tengernek
2002-02-20

Gondtalan lebegés a szupersós Holt-tengerbenMiközben a közel-keleti konfliktus naponta újabb és újabb áldozatokat követel, az egyre hátborzongatóbb hírek sodrában kevesebb figyelem jut azoknak a beszámolóknak, amelyek szerint az izraeli-arab szembenállás a térség ökoszisztémájának is jóvátehetetlen károkat okoz. A térség legnagyobb kincse a víz, s okos gazdálkodással, a közös érdekeket szolgáló együttműködéssel lényegesen javulnának az esélyek a források hosszú távú fennmaradására. Jelenleg azonban az eddigi kezdeményezések is félbemaradtak. Jól példázza ezt az áldatlan helyzetet a Holt-tenger sorsa.

A világ legsósabb és a Föld legalacsonyabb pontján fekvő tengere a század közepére teljesen eltűnhet, ha vízszintje a mostani gyorsuló tempóban süllyed. A Holt-tenger évente egy méterrel lesz alacsonyabb - míg 1930-ban 390 méterrel helyezkedett el a tengerszint alatt, mára 417 méterre apadt, s az egykor 75 kilométer hosszan elterülő tenger ma már csak 55 kilométeren nyújtózik el. Környezetvédelmi szakemberek riadót fújtak: a tenger valóban meghal, mondják, ha Izrael és Jordánia semmit sem változtat vizének erőltetett ipari és mezőgazdasági hasznosításán.

Mindenképpen korlátozni kellene a Holt-tengert tápláló folyókból a víz kivételét, mutatnak rá a Friends of the Earth ( A Föld barátai) és a Global Nature Fund (Globális Természetvédelmi Alap) munkatársai. Javasolják, hogy ha a víz szintje egy előre meghatározott érték alá süllyed, a két szomszédos állam kevesebb vizet emeljen ki a Holt-tenger fő forrásából, a Jordánból. Mint a német Tagesspiegel írta, hasonló forródrót működésére már van példa a Kineret-tónál.

Kisebb folyók is szállítanak ugyan vizet a Holt-tengerbe, de a sivatagi forróságban a folyadék nagyon gyorsan párolog. Ezzel magyarázható, hogy a só koncentrációja literenként 340 grammot ér el - a Földközi-tenger sótartalma ennek a tizede.
 
Az ökológia elszánt harcosai abban bíznak, hogy nemzetközi segítséggel könnyebb konzerválni a természet egyedülálló kincsét - ezért szeretnék, ha a térség bioszféra-rezervátumnak számítana, és az UNESCO a világörökség részeként ismerné el. A jordániai uralkodóház és Simon Peresz izraeli külügyminiszter támogatta a tervet, amely az idegenforgalom átgondolt fejlesztéséről is intézkedett. Ám a fellángolt erőszak közepette az együttműködés háttérbe szorult.

Pedig "békeidőben" a Holt-tengernek a Föld minden szegletéből rengetegen a csodájára járnak. Ki ne szeretne lustán lebegni a vizen, anélkül, hogy akár csak néhány karcsapást is tennie kellene? Vagy élvezni a meredek sziklafalak, lélegzetelállító hasadékok látványát és vándorolni a kultúrtörténeti emlékhelyeket rejtő bibliai tájakon? A Holt-tenger sós, ásványi anyagokban gazdag vize reményt kínál a gyógyulást keresőknek is: mozgásszervi megbetegedésben, pikkelysömörben szenvedő emberek tömegein segít.

Kivételes a térség állatvilága is, a Birdlife International madárvédő szervezet több mint 100 madárfaj élőhelyeként tartja nyilván, többi között a veszélyeztetett fakókeselyűnek és a fehérkarmú vércsének is otthona.

A Holt-tenger vizét a Vörös-tengerből is lehetne pótolni, legalábbis ezt javasolta Jordánia vízügyi minisztere, Haszim el-Naszer. Ám a sok milliárd dolláros program megvalósítása nemzetközi támogatás nélkül elképzelhetetlen. A jelenlegi politikai légkörben sajnos még a hajlandóság is hiányzik, mivel az erőszak megfékezése ennél sokkal sürgetőbb feladat. A mulasztásnak azonban nagyon súlyosak lehetnek a következményei.
Javasolt linkek:
www.foei.org/
www.globalnature.org
www.dead-sea.net/
Ez történt még:
Újabb kártérítés várhat
svájci bankokra

Toleranciát hirdet Thabo Mbeki
Iskolák, határokkal

Nyomtatható verzió
| Médiaajánlat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu
© Terasz.hu Kft. 2001. Terasz ® minden jog fenntartva!