Osztozkodás a Kaszpi-tenger kincsein
2002-01-24

Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök „Nagy Vezérként” viselkedikKözeledtek ugyan az álláspontok Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő moszkvai tárgyalásain, de igazi áttörést a Kaszpi-tenger vitatott „felosztásáról” nem értek el a politikusok, számolt be a vizitről az Asia Times. A szerényebb eredményekhez tartozik az adózási szabályok közelítése és egy orosz középiskola létesítése Asgabatban, Türkmenisztán fővárosában, továbbá a megállapodás, hogy folytatják a megbeszéléseket a hosszú távú földgázegyezmény előkészítéséről.

A hatalmas (akár 235 milliárd hordónyi) olaj-és gázkészleteket rejtő kaszpi-tengeri térség érdekövezeteinek világos elhatárolását Oroszország régóta szorgalmazza a part menti országoknál: Azerbajdzsánnál, Iránnál, Kazahsztánnál és Türkmenisztánnál. Moszkva attól tart, hogyha nem tisztázzák egyértelműen a felségterületeket, konfliktusok robbanhatnak ki.
 
Szárazfölddel körülzárt tengerként a Kaszpi-tengerre nem vonatkoztak a nemzetközi tengerjogi előírások - státusát a Szovjetunió és Irán 1921–ben és 1940-ben kötött kétoldalú egyezményei szabályozták. A „birodalom” összeomlása után Irán javasolta, hogy osszák fel a tengert igazságosan, valamennyi part menti államnak 20 százalékot juttatva. A korábbi szovjet-iráni megállapodások értelmében a síita állam mindössze a tenger 13 százalékát ellenőrizte, ezért az egyötödös tulajdon számára sokkal előnyösebb lenne. A szovjet utódállamoknak azonban nem tetszett ez a megoldás.

Oroszország jelenleg a Kaszpi-tenger 19 százalékát mondhatja magáénak, tehát szintén nyerne a bolton. Kazahsztán viszont a maga 29 százalékával és Azerbajdzsán 21 százalékkal nem lelkesedik a status quo megváltoztatásáért. Utóbbiak, immáron Moszkva ötletét felkarolva szeretnék, ha a tengerfenék hasznosításánál (a szénhidrogének kibányászásánál) gyakorlatilag azt vennék számításba, milyen hosszú a tengert körbeölelő államok partszakasza.

Türkmenisztán viszont a javaslattal szembeszegülő Irán mellé állt. A „türkménbasi”, vagyis „minden türkmének vezére” nevet viselő Nyijazov személyi kultuszának országában semmi sem szab határt. Jól ismert viszont a vezér hajlékony gerincéről, ha érdekei úgy kívánják, szövetségest is hajlandó váltani. Az alapfelállás azonban változatlan: Türkmenisztán nagyon rá van utalva Oroszországra.

A mostani moszkvai tárgyalásokon Putyin bejelentette, hogy az orosz-türkmén kormányközi bizottság februárban tartja első ülését Asgabatban. A türkmén export szinte kizárólag földgázból, olajból és gyapotból áll. Moszkva kezében így több eszköz is van, amelyekkel nyomást gyakorolhat Nyijazov országára a földgázvásárlás leállításával, illetve az orosz tulajdonú csővezeték elzárásával, amire már volt is példa az elmúlt években, amikor a két ország vitába keveredett a közös gázipari vállalat ügyében. Nem véletlen tehát, hogy Türkmenisztán saját vezetékeket akar építeni több országon, egyebek között Iránon és Afganisztánon keresztül. Ha Afganisztánban sikerül tartós békét teremteni, Asgabat esélyei is nőnek arra, hogy megtérüljön a 2 milliárd dolláros befektetés, a Pakisztánba vezető afgán területen mintegy 750 kilométeres csővezeték lefektetése.
Javasolt linkek:
www.turkmenistanembassy.org/
Ez történt még:
Újabb kártérítés várhat
svájci bankokra

Toleranciát hirdet Thabo Mbeki
Iskolák, határokkal

Nyomtatható verzió
| Médiaajánlat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu
© Terasz.hu Kft. 2001. Terasz ® minden jog fenntartva!